Ásványolaj a csomagolásról

Dátum: 2017. 06. 01. 11:10

Életünk során akár 40 dekagrammnyi, az élelmiszerbe oldódott csomagolóanyagot is megeszünk, és bármily meglepő, még a szilárd felületen érintkező anyagok is oldódhatnak egymásban. A papír csomagolóanyag ásványianyag-tartalma bekerülhet az élelmiszerbe, ami kifejezetten veszélyes, ezért is szabályozza a kérdést az Európai Unió nemrég életbe lépett ajánlásában.

image010

Az Európai Unióban érvényes szabályozás adataival számolva becslések szerint életünk során 30-40 dkg élelmiszer-csomagolóanyagokból származó vegyületet fogyasztunk el. Ezalatt nem kifejezetten a csomagolóanyagok tényleges anyagára kell gondolunk, hanem a belőlük kioldódó komponensekre: monomerek, oligomerek, stabilizátorok, lágyítók, síkosítók, színezékek, habosítóanyagok és egyéb, a csomagolóanyagokhoz nem szándékosan adagolt szennyezők.
Ilyenek például a – főként a papírtermékekből – származó ásványolajok.

Miért veszélyesek a csomagolóanyagokban rejlő ásványolajok?
A melegvérű szervezetekre (így az emberre és a haszonállatokra) az aromás részeket tartalmazó szénhidrégének a legveszélyesebbek, ugyanis a szervezet genetikai rendszerében súlyos zavarokat okozhatnak (genotoxikusak) – mondta el a Laboratorium.hu-nak Dr. Szigeti Tamás, a csomagolóanyagok vizsgálatával is foglalkozó WESSLING Hungary Kft. munkatársa. A melegvérűek szervezetében működik egy úgynevezett aromás szénhidrogén-receptor (AHR – Aromatic Hydrocarbon Receptor), amely a metabolizmusban résztvevő aromás szénhidrogének működését szabályozza (például aromás aminósavak). Amikor a szervezetbe idegen eredetű szennyező aromás szénhidrogének kerülnek (ez lehet akár a benzol is), az AHR részben felismeri, és az általa “gondolt” működési helyre szállítja a szennyező anyagot. Ennek hatására főként a genetikai rendszerben állhatnak elő rendellenességek, ami súlyosabb esetben tumoros, rákos elváltozáshoz vezethet. Ezekből az akár hormonkárosító vagy rákkeltő hatású, káros anyagokból egyszerre csak kis mennyiség kerül be a szervezetbe, így negatív hatásukat nem azonnal, hanem hosszútávon fejtik ki.

Megdöbbentő, de igaz: még a szilárd felületek esetében is megvalósul a kioldódás
Az amerikai FDA-nál (Food and Drug Administration) egykor dolgozó A. Lehman véleménye szerint abszolút oldhatatlan anyagok nem léteznek. Ez azt jelenti, hogy bármilyen anyag bármilyen anyagban képes oldódni, legfeljebb rendkívül kis mennyiségben. Lehman állítása az egymással szilárd felületen keresztül érintkező anyagokra is igaz.

Új ajánlás született a csomagolóanyagokra!

Fontos tehát, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok gyártása, összetétele és minősége szabályozott és ellenőrzött legyen. Ez a szabályozás az Európai Parlament és Tanács 1935/04/EK<http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32004R1935> keretrendelete, valamint a műanyagok széleskörű felhasználásának köszönhetően arra az anyagcsoportra külön vonatkozó 10/2011/EK<http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:012:0001:0089:HU:PDF> rendelet.
Az Európai Unió Bizottsága legfrissebb ajánlásában (EU 2017/84)<http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32017H0084> javasolja, hogy a 2017 januárjával kezdődő időszaktól a tagállamok kijelölt szervezetei, laboratóriumai folyamatosan ellenőrizzék a csomagolószerek és az élelmiszerek ásványolaj-eredetű szennyeződéseit.
Az ajánlásban a következő élelmiszer-csoportokat javasolják különös figyelemmel vizsgálni:

* Állati zsiradékok, növényi olajok,

* Kenyér- és zsemlefélék, finom-pékáruk,

* Reggeli gabonapelyhek,

* Édesipari termékek (beleértve a csokoládét),

* Halhúsból készült élelmiszerek,

* Emberi fogyasztásra szánt magvak, fán termő
csonthéjasok,

* Fagylaltok, desszertek,

* Tészták és egyéb gabonaipari termékek,

* Hüvelyes növényekből készült termékek,

* Kolbászfélék