Árgyűrűzés termelőtől a polcokig

Szerző: trademagazin Dátum: 2007. 09. 24. 08:00

Az idei az élelmiszer-gazdaság fekete éve: a tavaszi fagyok és az aszály az élelmiszer-gazdaság bevételeinek legalább harmadát elvitte. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a legtöbb ágazatban jelentős, 10–60 százalékos a csökkenés. Ráadásul egyes szakértői várakozások szerint a globális áremelkedés és a hazai reálkeresetek mérséklődése miatt fogyasztáscsökkenéssel is számolni kell, illetve várhatóan nő az alacsonyabb árfekvésű termékek népszerűsége.Az új élelmiszerárakkal a vásárlók mostanában szembesülnek. A tavaszi fagyok és az aszály miatt sok termék már drágább, mások ára csak később emelkedik. A mezőgazdasági alapanyagárak növekedése miatt nem csak Magyarországon, szerte a világon jelentős általános élelmiszerár-emelkedés kezdődött.
A kilátások tekintetében érdemes mindjárt szétválasztani az idei évet és a következőket. A semmiképpen sem átlagos 2007-ben a mezőgazdasági termékek drágulása kiugróan magas, ugyanis a globalizációs hatásokon túl régiós és helyi hatásként a tavaszi fagy és az aszály jelentősen csökkentette a terméseket. Az, hogy ez milyen mértékben jelenik meg az élelmiszer-ipari kibocsátási és a fogyasztói árakban, még kétséges. Kétségtelen, a jelentős áremeléseknek korlátot szab a kereslet esetleges visszaesése, amit a mérték meghatározásakor figyelembe kell venni a feleknek.
Az év hátralévő részében az élelmiszer­árak emelkedési üteme minden jel szerint növekedni fog. Még akkor is, ha a kormány – ahogy ezt Gráf József agrárminiszter szeretné – közbeavatkozik, és az állattenyésztők hatósági szolgáltatásainak árát mérsékli, kedvező vásárlási feltételeket biztosít a takarmányok vásárlásához, s végső fegyverként bevetik az áfacsökkentést.

A feldolgozóipar következik
A mostani áremelkedés különleges az eddigi magyar piacgazdaság gyakorlatában, ugyanis széles körű, s közben a bevezetés időpontja egyes termékeknél időben nem esik egybe. Mértéke a különböző élelmiszereknél igen eltérő. Az elkövetkező hetekben várható rendkívüli átlagos áremelkedést 10-15 százalékra becsülik. De vannak olyan ágazatok, vállalatok, amelyek szakaszosan, több lépcsőben vagy késleltetve drágítanak. Most már a feldolgozóiparon a sor, ugyanis a mezőgazdasági alapanyagok árának ugrásszerű emelkedése megtörtént.
A tavaszi fagyok és az aszály az élelmiszer-gazdaság bevételeinek legalább harmadát elvitte.
A növénytermelőknek csak kis része lesz nyereséges az idén, az állattenyésztők számára pedig egyértelműen cudar hónapok következnek – mondta Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Magyar György szerint nem kizárt, hogy sorozatos felszámolások, csődök előtt áll a mezőgazdaság.

Élelmiszer-gazdaság: mínusz 20 százalék?
A KSH a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlva, a gazdaság második negyed­évében a GDP mindössze 1,4 százalékos növekedését regisztrálta. Soós Lőrinc közgazdász, az Info-Datax Kft. igazgatója szerint a Gyurcsány-csomag közösségi és magánfogyasztást visszafogó hatása, valamint az agrárium igen negatív teljesítménye okolható, hogy idén 0,5 százalékponttal is lassulhat –, az elemzők szerint a korábban 2,4-2,5 százalékosra tartott – nemzeti össztermék- (GDP-) bővülés. A súlyos makrogazdasági csapásért most az a mezőgazdaság is okolható, amelyik 2004-ben a soha nem látott termelési csúcsot produkálva, a korábbi 15,8 millió tonnás gabonatermési rekordot messze meghaladva csaknem 17 millió tonna gabonát termelt. Soós Lőrinc munkatársunknak elmondta, hogy ma már minden kockázat nélkül állítható, hogy archívumokban 2007 az agrárium és az élelmiszeripar gyenge évei közé kerül.
A szakember véleménye szerint az élelmiszer-gazdaság szereplői mintegy 20 százalék körüli visszalépésre készülhetnek. A még csak most kezdődő áremeléseken kívül, a fogyasztás átrendeződésén túl, ennek hosszan ható társadalmi hatásai is lehetnek. Egyik ilyen a versenyképesség szempontjából amúgy fontos mezőgazdasági koncentrációs folyamatok megtorpanása, a másik: valószínűleg az „épített” kereskedelem rovására ismét megjelenik az önellátó gazdálkodás, és a fogyasztói piacok is egyre népszerűbbek lesznek.

Nem sok jóra készülhet az ipar
Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) ügyvezető elnöke is félőnek tartja a visszarendeződés versenyromboló hatásait. Beszámolt arról, hogy az élelmiszeripar már tartalékait felélte. Erre utal az is, hogy 2005-ben még 46 milliárd forint volt az iparág adózás előtti nyeresége, tavaly már csak 40 milliárd, közben a termelés folyó áron számolt értéke nagyjából szinten maradt. A kevesebb termés miatti dráguló alapanyagokért versengő és az alacsonyabb árakat erőltető fogyasztók és kereskedők szorításában a magyar élelmiszeripar sem sok jóra készülhet. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a hús-, gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és a szomjoltók termelése kivételével a többi ágazatban jelentős, 10–60 százalékos a visszalépés. (A húsiparban a 2006. január–júniushoz képest idén júniusban 20 százalékkal növekedett a bruttó termelés, miközben a készítménygyártás 63 százalékkal növekedett. Ez a drága hazai alapanyag miatti jelentős húsimport következménye. Erre bizonyíték az is, hogy Lengyelország Magyarország felé megháromszorozta exportját.)
Mivel az élelmiszeripar általános – a bevétel 2 százaléka körüli – jövedelmezősége rendkívül alacsony, Boródi Attila szerint a multik folytatják kivonulásukat. A tej-, a növényolaj- és (részben más okok miatt) a cukoriparban is tapasztalható változások arra utalnak, hogy nemcsak a termékek gyártását viszik el, hanem egyre több gyárkapura lakat is kerül.

Többlépcsős áremelkedés a növényiolaj-termékeknél
A napraforgómag felvásárlási ára például egy év alatt ötven százalékkal emelkedett. A termés egy részéből itthon készül olaj, a többit exportálják főként olasz, holland, német gyárakba. A legnagyobb hazai napraforgó-felvásárlónak a Bunge Zrt. számít. Köves András kereskedelmi igazgatótól megtudtuk: legalább félmillió tonna napraforgó felvásárlására készülnek Martfűn. Ez még kevés is, ugyanis a közelmúltban végrehajtott, mintegy hatmilliárd forintos fejlesztés eredményeként 20 százalékkal bővíthető lenne a termelés. A Bunge az idei napraforgótermésből nem exportál, hanem itthon dolgozza fel.
A napraforgó 50 százalékos drágulása után elkerülhetetlen az étolaj árának emelése, ugyanis a feldolgozás költségei­nek 85 százalékát az alapanyag ára adja. Már megkezdődött a fogyasztói árak emelése. Első lépcsőben a kereskedőkkel egyességre jutottak, és augusztusban mintegy 10 százalékkal növekedtek az árak. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően még egy-két ütemben hasonló mértékben további áremelésre lehet számítani. A kereskedők ennél a termékkörnél kevésbé élhetnek az olcsóbb importtal. A korábban olcsónak számító román étolaj ára ugyanis most 30 százalékkal meghaladja a magyar árakat.
Árváltozás várható a növényi olajokból készült margarinok piacán is. Az Európában mérvadó német margarinok fogyasztói árát a közelmúltban 20-25 százalékkal emelték. Az Unilever gyártókapacitásainak külföldre helyezése után egyetlen hazai margaringyártó maradt, a tatabányai Royal Brinkers Hungary Kft. A cég is folytat ártárgyalásokat. Amint Szilágyi Márta ügyvezető elmondta, első lépcsőben a kereskedelmi cégeknél 4-5 százalékos áremelést sikerült elérni, de a dráguló alapanyag miatt ennél jóval többre, legalább 20 százalékos árnövekedésre lenne szükség. A kereskedők árletörő szövetségeseként jöhet szóba a tejipar, ugyanis a növényi olajok drágulása a vajat ismét versenybe hozhatja. Ráadásul vannak olyan olasz, lengyel margaringyártók, akik időszakonként a raktáron lévő készleteiket a piacra dobják.
A gyümölcsöskertekben tapasztalt kiesések miatt a Zwack Unicum Nyrt. kiadásai is növekednek az idén. Zsinkó Bálint trade marketing és kategória menedzsertől megtudtuk, hogy a cég árpolitikája szerint termékcsaládonként egységesen emelik az átadási árakat, A tavalyi költségnövekedések miatt az idén januártól hét százalékos volt az átadási árak emelése. A 300 féle terméket előállító cégnél most folynak a számítások, hogy az idei kiadás növekedések után, milyen értéket képviseljenek a jövő évi ártárgyalásokon.

Hús: sok múlik a kormányon
Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára úgy véli: sok múlik azon, hogy a kormányzat milyen támogatási formákkal képes az állattartókat arra ösztönözni, hogy ne hagyjanak fel a sertéstartással. Úgy véli, nem kell tartani attól, hogy visszatér a régi disznóölések és a háztól történő húskimérés időszaka. Azt azonban ijesztőnek tartja, hogy az állattartók többsége igyekszik megszabadulni a kocáktól, és az egy éve még 11-12 ezer forintért kínált választási malacokat most 5-6 ezer forintért is odaadják.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint a fogyasztóknak nem kell jelentős hús­­áremeléstől tartani, ugyanis mindenféle próbálkozás ellenére a feketevágást és húsforgalmazást nem sikerült visszaszorítani. Sőt a feketézés már meghaladja a 30 százalékos részesedést. Ettől függetlenül bizonyára kampányszerűen emelkednek a húsárak is, hiszen a feketegazdaság sem változtat a hentesszámtanon, miszerint a tenyésztés költségeinek 60-70 százalékát a takarmány jelenti. A feldolgozóknak is hasonló arányban kell kalkulálniuk a sertésért fizetett pénzzel. Vagy­is, ha a takarmány 50-70 százalékkal emelkedik, akkor drágul a hús ára is. Hogy mennyivel, arról egyelőre hallgatnak, ugyanis nem szeretnének olyan gazdasági versenyhivatali vizsgálatot, amilyen a Pékszövetségnél folyik.

Sütőipar: takarékosabb méretek
Ilonka Boldizsár, a Pékszövetség elnöke beszámolt arról, hogy már megkezdődtek az áremelések. De nem tartotta kizártnak, hogy még az idén sort kell keríteni újabb emelésre, ha a malomipar ismét emeli az árat. A drágulás miatti fogyasztáscsökkenés miatt egyes sütödék már 10-20 százalékkal csökkentették kenyértermelésüket. Hozzátette, ebben szerepet játszik az is, hogy a piacon megfigyelhető egyfajta átrendeződés. A hagyományos fél- vagy egykilós kenyér helyett nyilván megtakarításból is, de egyre nagyobb a kereslet a 25 dekás csomagolt kenyérfélék iránt, és bővült a péksütemény-forgalom is. A városi napközbeni étkezésben megjelent egy új termék, az előre csomagolt szendvics, amelyhez az alapanyagot szintén a pékek szállítják. Saját cége, a Jász Sütőhát Kft.-t példáját bemutatva hozzátette, hogy a pékségek fennmaradásában egyedül az innováció segít. Ennek is köszönhető, hogy míg néhány évtizede még csak féltucatnyi kenyér és 30-40-féle péksütemény jelentette a szakma kínálatát, ma már egy-egy közepés méretű cégnek is sok száz terméke van.

Az önálló boltok lehetnek a fő vesztesek
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint kérdéses, hogy a beszállítók által eddig bejelentett 10–30 százalékos áremelési igényből mennyit sikerül elfogadtatni a kereskedőkkel. A megszorítások nyomán, a reálbér csökkenése után a kereskedelmi szakma arra számított, hogy az első fél évben visszaesik a forgalom, majd a második negyedévtől már konszolidálódik a piac. Ezzel szemben az év eleji reálbércsökkenést a lakosság meglévő tartalékai mozgósításával ellensúlyozta, és a napi fogyasztási cikkek forgalma nem csökkent. Valószínűleg a családi költségvetést átcsoportosították, és a tartós fogyasztási cikkeken, szolgáltatásokon spóroltak. A harmadik negyedévben viszont akár már az élelmiszer-fogyasztás is csökkenhet az agrárárak emelkedése és a továbbra is csökkenő reálkeresetek nyomán. Ez pedig az év végi hajrában nem ígér sok jót annak a kiskereskedőnek, aki túl sokat emel az árain. Vámos György úgy véli, hogy változik a fogyasztás szerkezete, s ahogy az általános áremelésekkor megszokott, az olcsóbb áruféleséget többen keresik. Bizonyára a diszkontjellegű kereskedelem részesedése is növekszik.
A fogyasztás csökkenése miatt bizonyára a kereskedelmi vállalatok kényszerből költségtakarékossági intézkedéseket vezetnek be, és a tervezett fejlesztések átütemezésével is próbálkoznak. Ugyanakkor a magányos kereskedők között sokan lehetnek olyanok, akik bezárnak, vagy csatlakoznak valamelyik hazai lánc­hoz.
Murányi László, a Coop Hungary Zrt. vezérigazgatója a hálózatban 0,8-0,9 százalékos mennyiségi visszaesésről számolt be. Nagyjából ekkora visszalépésre számítanak a második fél évben is. Ezt egyébként a vásárlóerő romlása és a viszonylag magas infláció idején nem tartja rossz eredménynek. Vámos Györgyhöz hasonlóan a piac szűkülésére számít, és az elkövetkező időszak veszteseinek az önálló kis boltokat tartja, magyar kézen lévő hálózatok erősödésével párhuzamosan.
Czauner Péter

Kapcsolódó cikkeink