Áfacsökkentést sürget a zöldségágazat
Spanyolországban 3, de Hollandiában is csak 6 százalékos áfa sújtja a zöldség- és gyümölcstermesztőket. A hazai termelőknek viszont 27 százalékos forgalmi adó mellett kellene érvényesülniük az egyre fokozódó versenyben – írja a z agrarszektor.hu. A szektor szereplői ezért a tej- és a húságazat mintájára az adó mielőbbi mérséklését szorgalmazzák.
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kalkulációi szerint az államháztartási bevételek áfakiesése 64,9 milliárd forint lenne, ha az áfa szintjét a jelenlegi 27-ről 5 százalékra mérsékelnék. Ráadásul a szervezet úgy számol, hogy miután ez az összeg a vásárlóknál marad, nem vész el a nemzetgazdaságból, mert azt más javak vásárlására költik. Így a korrigált államháztartási bevételkiesés a zöldségek-gyümölcsök áfacsökkentése miatt csak 53,9 milliárd forint lenne. Biztató szerintük az a tendencia is, hogy a zöldség-gyümölcsökre fordított háztartási kiadások 2010-ről 2016-ra igen dinamikusan, 47,4 százalékkal emelkedtek.
Az áfacsökkentést az ágazatot leginkább sújtó három probléma – az alacsony fogyasztás, az egyre erősebb importnyomás és a szervezetlenség – indokolja a szakmaközi szervezet szerint. A magyarok évi 60 kg-os gyümölcs- és 84,5 kg-os zöldségfogyasztása jóval elmarad a 100 kg-ot meghaladó unós átlagtól, aminek az áfacsökkentés lendületet adhatna. Katasztrofálisan alacsony, 20 százalék körüli az ágazati szervezettség szintje az EU-s 50-60 százalékos aránnyal szemben. Apáti Ferenc, a FruitVeb alelnöke szerint a hazai termelőknek ezért nincsenek versenyképes méretű, stabil árualapjaik, nem tudnak kellő súllyal bekerülni a hazai áruházláncok piacaira és az exportpiacokra. A stagnáló vagy csökkenő hazai termelés, szervezetlenség, növekvő fogyasztás együttesen növekvő importhoz vezet. A fokozódó importnyomás a harmadik probléma, amire szintén a forgalmi adó csökkentésétől várnak megoldást a gazdálkodók. A behozott, mezőgazdasági eredetű árucsoportok tortájából a zöldségeknek és gyümölcsöknek jut a legvastagabb szelet: 13,4 százaléknyit importálunk, míg az exportunk ezekből a termékekből csak 11 százalékos.
Az áfacsökkentés számos pozitív hatásával számolnak a Fruitveb szakemberei. Ilyen a termelés növekedése, a nyomonkövethetőség, az élelmiszerbiztonság javulása, a tisztességtelen verseny csökkentése, az ágazati szervezettség (versenyképes árualapok) és versenyképesség növekedése, illetve az import versenyképességének csökkenése. A forgalmi adó mérséklésének negatívumként az államháztartási bevételkiesés mellett említésre érdemes az a tény, hogy romlik a termelő vállalkozások likviditása, hiszen az 5 százalékos áfabevétel áll szemben a 27 százalékos áfakiadással. (Tóth Krisztina, agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Nagyon sok import paradicsom érkezik Magyarországra
Évente körülbelül 20 ezer tonna paradicsom érkezik külföldről Magyarországra, különösen…
Tovább olvasom >A megszokottnál korábban indult az idei spárgaszezon
A hirtelen jött felmelegedésnek köszönhetően az idén tavasszal a megszokottnál…
Tovább olvasom >Még mindig sokkal drágább a hazai eper, mint az import
Terjed egy fotó a neten, ami megdöbbentő árkülönbséget mutat az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hullámok a cégtrendben – a felszámolások és cégalapítások változó arcai
Csökkenő megszűnések mellett is csökkenő cégszámok a cégtrendben. A cégalapítási…
Tovább olvasom >IGD: A retail média és a hatékonyságnövelés fontos lesz 2024-ben
Az alábbi cikkünkben azt az IGD nemrégiben megjelent előrejelzésében felvázolt öt…
Tovább olvasom >Óvatosan, de tudatosan terveznek a hazai vállalkozások – VOSZ Barométer üzleti hangulatelemzés – 2024. I. negyedév
A bizonytalanság továbbra is erősen érezhető a hazai vállalkozások üzleti…
Tovább olvasom >