A klímaváltozás tönkretette a magyar málnát
Szinte teljesen megszűnt a málnatermesztés Magyarországon – olvasható az agrarszektor.hu-n. Míg az 1980-as években nagy területen voltak málnaültetvények az országban, mára már csak a hobbikertekben termesztik a gyümölcsöt. Hétezer hektárról kevesebb mint száz hektárra csökkent a málna termőterülete közel negyven év alatt.
Gyakorlatilag ma már nem létezik magyar málna, hiába volt Magyarország az 1980-as években Európa legnagyobb málnatermelője. Akkor csaknem hétezer hektár termőterület volt az országban, ma már azonban a száz hektárt sem haladja meg. Főként Pest megyében vannak még málnaültetvények, amelyek a meleg idő miatt idén hamarabb értek be a málnaültetvények – mondta az Inforádiónak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) alelnöke.
Ha a hobbikerteket nem számoljuk bele, akkor az 50 hektárt sem érheti el a málna termőterület – tette hozzá az alelnök. Ebből kevés mennyiség kerül a friss piacra, amelyet főleg Budapest környékén tudnak normális áron értékesíteni a termelők. A feldolgozóipar is vesz át málnát, ez a mennyiség azonban elhanyagolható.
A Magyarországon kapható málna nagyobb részét Szerbiából és Lengyelországból importálják. A kész fagyasztott árut pédául olcsóbban lehet behozni az országban, mint amennyiért Magyarországon a hűtőipari vállalatok az alapanyagot megvenni képesek. Apáti Ferenc kiemelte, hogy a málnaültetvények eltűnésének oka lehet, hogy az itthoni klíma nem igazán kedvez a málnatermesztésnek, a gyümölcs ugyanis nem bírja a forró, száraz nyarakat. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Évente 35 billió euróra kárt okoz az éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás hatásait kutató potsdami PIK Intézet (PIK) tanulmánya szerint…
Tovább olvasom >Nem eszünk elég zöldséget és gyümölcsöt
A Freshfel Europe által közölt friss adatok alapján Magyarország az…
Tovább olvasom >A gyümölcstermelők még nem nyugodhatnak meg teljesen
Április második felére befejeződött a gyümölcsfák virágzása Magyarországon, jelezve, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ…
Tovább olvasom >