A CIB Bank lassuló növekedést és emelkedő inflációt vár 2019-re

Dátum: 2019. 05. 20. 11:35

Idén 3,5 százalék körüli gazdasági növekedést vár a CIB Bank, stabilan három százalék feletti infláció, mindazonáltal még változatlan jegybanki alapkamat mellett – összegezte Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a bank legfrissebb előrejelzését.

Az MTI-nek csütörtökön küldött elemzés szerint a kevésbé támogató külső környezetben a belső felhasználás marad a gazdaság motorja, miközben a keresletoldali inflációs nyomás erősödése a középtávú cél fölé tolja éves átlagban a fogyasztói árindexet. Ez pedig elkerülhetetlenné teszi a monetáris kondíciók lassú, fokozatos normalizálását – írták.
Az idei első negyedév eddig megismert adatai a várt lassulás kezdetére utalnak, így a CIB Bank elemzői – a piaci konszenzussal összhangban – változatlanul egy százalékpontot meghaladó csökkenést várnak a GDP-bővülés éves ütemében. Elsősorban továbbra is a belső kereslet (háztartások fogyasztása által vezérelt, viszonylag gyors bérnövekedéssel együtt járó) bővülése, illetve a beruházások uniós forrásokkal erősített gyarapodása lehet a növekedés fő motorja. Ezek a meghatározó paraméterek azonban lassulást mutathatnak. A külső növekedési kockázatok miatt az exportteljesítmény is visszafogottabb lehet, így 2019-ben 3,5 százalék közelébe lassulhat a növekedés dinamikája. Ugyanakkor ez a megelőző öt év átlagához közeli érték, a munkaerőpiaci és költségvetési folyamatokra sem jelent kockázatokat.
Az elemzés szerint erősödik az inflációs nyomás, az eddigi adatok a belső, keresletoldali inflációs nyomás erősödését jelzik, amit a mérsékelt külső infláció csak részben képes ellensúlyozni. Idén már nem csak a teljes fogyasztói árindex, de a volatilis komponensektől megtisztított maginflációs mutatók is stabilan a 3 százalékos középtávú jegybanki cél felett maradhatnak.
Tavaly ismét a hivatalos célnál alacsonyabb, 2,2 százalékos volt a GDP-arányos (ESA) költségvetési deficit, miközben az uniós előfinanszírozás a tervezettnél magasabb pénzforgalmi hiányt generált. A bank szerint a deficitcsökkentés a tervek alapján 2019-ben újraindulhat, a cél az 1,7 százalékos ESA-hiány elérése. Az adóbevételek alakulása a még mindig gyors növekedés és a magasabb bérek miatt továbbra is kedvező lehet, de a pénzforgalmi hiány az idén is gyorsan nő majd. A 3 százalékos maastrichti hiánylimit nem lesz veszélyben, ahogyan az adósságpálya is csökkenő maradhat, akár 70 százalék alatti GDP-arányos értékkel – írták.
Trippon Mariann szerint az MNB kommunikációja és a makrogazdasági pályára vonatkozó várakozásuk alapján az év során további jegybanki lépésekre is sor kerülhet, a normalizálás azonban várhatóan nagyon lassú és fokozatos lesz. A monetáris tanács a jövőben is csak a minimálisan szükséges szigorító lépéseket teszi meg, az alapkamat év végéig várhatóan nem változik, és az alapkamatnál alacsonyabb bankközi kamatszintek is fennmaradnak – vélekedett. A forint várhatóan továbbra is határozott irány nélkül, nagyrészt a 310-325-ös sávban ingadozik majd az euróval szemben. (MTI)